Sopron, hűségből 5-ös! 2017.12.13.

Hirdetés

2001. december 14-én döntött úgy a magyar kormány, hogy ezt a napot a hűség napjává nyilvánítja. Szóval nem félrelépni! Ebben az esetben persze nem egészen erről volt szó. 

A december 14-ei hűség napjának története egészen az I. világháború végéig nyúlik vissza. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szerint ugyanis Sopront és a környező térséget a későbbi Ausztriának ítélték. A felháborodás tömegtüntetéseket és fegyveres felkeléseket is eredményezett, a soproniak és a rábaköziek ezrei léptek fel az elszakítás ellen. Végül 1921. december 14-én titkos népszavazásra került sor Sopronban és környékén, ahol kinyilváníthatták a térség lakosai hovatartozási szándékukat. A községek közül csak néhány döntött Magyarország mellett (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk), ami még messze nem lett volna elég a sikerhez. 

Sopronban azonban a résztvevők 72,8%-a döntött a maradás mellett. Az egész terület összességében 89,5%-os részvétel mellett 65,1%-ban állt ki Magyarország mellett.

Egyes vélekedések szerint a soproni népszavazás ékes példája annak, hogy lehetett volna helyesebben eljárniuk a békediktátoroknak a magyar és más európai határok igazságos kijelölésében. Persze vannak helyzetek, amikor nehéz, vagy lehetetlen igazságot tenni.
Mindenestre reméljük, hogy az emberiség tanult a múlt hibáiból és megemlékezik a régi idők hőseiről. 

A továbbiakban néhány érdekességet szedtünk nektek össze a trianoni békeszerződés és a soproni népszavazás kapcsán, melyek ha nem is teljesen, de tükrözik az akkori állapotokat.


Megosztás:

Hirdetés

Cimkék:

Sopron Trianon történelem népszavazás elszakítás

Szerző: Tamás, Kristóf


Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!



További cikkek az oldalon:

A fjordok országa
Szeretlek, Anyukám!
Egy világ, aminek csak a képzeleted szab határt
A 21. század legnagyobb átverései #2 Védőoltás-ellenesség
Cseppek a tengerből, avagy tíz érdekesség a vízről